Földtan

Igen, de pont a ciklonnal fordul a szél ÉK-ire, sima hátoldal lesz...

Egy kis színes: hatalmas halraj úszott be a mexikói Acapulco öblébe 12-én:
Link
A szöveget nem érdemes nézni, de a képek szenzációsak. Azt gyanítják, hogy esetleg a cunaminak van köze a halraj megjelenéséhez annyiban, hogy megváltoztatta a szokásos tengeráramlatokat s így keveredtek a szardíniák az öbölbe, ahol a helyi halászok szerint soha korábban nem volt hasonló eset. Én tuti úsztam volna egyet köztük (inkább, mint cápákkal :-))

Elvileg jön egy ciklon lassan, az megkeveri a dolgokat...

ZAMG számításai a nukleáris szutyok terjedésével kapcsolatban; 1. kép aktuális, 2. kép március 15, kedd. Keddre Tokio fölé érhet a szutyok... Nagyban Link Animálva Link

Breaking news, japán miniszter sajtótájékoztatója: Nem tudnak vizet szivattyúzni a reaktorba, mert egy levegõztetõ szelep meghibásodott. Kívülrõl az látszik ugyan, hogy megy bele a víz, de a vízszint nem emelkedik a reaktorban. "Meg kell teremtenünk a lehetõségét annak, hogy vizet tudjunk pumpálni a reaktorba." Ez nem hangzik túl jól...

A japán miniszterelnök legújabb sajtótájékoztatójában (pár perce)két dolgot hangsúlyozott:
-nagyon súlyos a helyzet a fukushimai atomerõmûnél
- mindenki spóroljon a villannyal, s így is áramszünetek várhatóak (Tokio-ban is)

Hm, hm... kár, hogy a vektorok nem egyirányba mutatnak. Azaz egyértelmü, hogy a sziget a K-i partvidék mentén "zsugorodott", vagy "összenyomódott", ami az én olvasatomban azonban a sziget közepe felé feszültséget épít(het)ett fel, és hát a lemez Ny-i peremén tágulásti deformációt okozhatott, szintén feszültséget felépítve. Nem jó.

Egy kép a GPS helymeghatározó mérések alapján Honshu elmozdulásának vektoraival:

Dr. Aszódi Attila a Budapesti Mûszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója közleményei a Japán reaktorokkal kapcsolatban: Link

Ezen nagyon jól látszik, hogy két "feszültségi központ" köré csoportosulnak a rengések. Az egyik helyen volt nagy rengés, a másikon (még?) nem.

Feszültségoldásnak:

Csináltam egy gyors számítást, hogy nagyjából tisztában legyünk a nagyságrendekkel. Megnéztem, hogy mennyi volt a nagy rengés óta a szinte példátlan, folyamatos utórengésekkel felszabadult szeizmikus energia. Itt csak a 5,0-nál nagyobb rengéseket vettem figyelembe. Nos, ha a fõ rengés 8,9-es volt, akkor mindössze ~0,8%-a, ha 9,0-s volt akkor csak a ~0,5%-a a felszabadult energia a fõ rengésnek.

Chris Rowan oldalán részletes földtani elemzés van a regésrõl s az elõrengésekrõl, egy látványos kép:
A citromsárga karikák az elõrengések, a nagy narancsszínû a nagy rengés, a többi narancs és piros meg az utórengések (márc 9-11 köztiek mind)

Én is így vagyok vele, csak ámulok az írások láttán és szörnyûködöm.
Egyébként köszönöm Nyuli és Noli kitartó elemzését,fordításait, és persze a többiek hozzáértõ szavait is!
Hiába van az embernek CNN vagy BBC hírcsatornája az én kevéske angol tudásommal nem sok mindent értek belõle.

Kyodo breaking news: "Damage to fuel rod at Fukushima nuclear plant not avoided" - azaz a Fukushima erõmü fütõelemeinek sérülését nem sikerült elkerülni Egyelõre nincs hír róla, hogy ez pontosan mit jelent. Legrosszabb esetben azt is jelentheti, hogy nem sikerült tengervizet ill. tengervíz-bórsav keveréket pumpálni a reaktorba.

Szerk.: Idõközben japán kormánykörökbõl kiszivárgott hírek szerin a japán kormány eddigi "ködösítõ" magatartása a pánik elkerülését szolgálta, tehát burkoltan beismerték, hogy nem a teljes igazságot hozták eddig nyilvánosságra.
Szerk.: És egy újabb, igen fontos hír... a japán kormány és az ellenzék egymással karöltve adóemeléseket léptetett életbe... nincs elég bajuk az embereknek és a vállalatoknak ott

Nos egy gyors becslés: É-Am. partokat 11 óra alatt érte el a hullám, a távolság az epicentrumtól szemre kb 7000 km, ez barátok közt is 636 km/h sebesség! Peruhoz 22 óra alatt ért el, a távolság 15500 km, itt 704 km/h jön ki. Szóval nem hazugság az a 800.

Órák óta nézem a fórumot... egyszerûen nem tudok mit írni... borzalmasak ezek a képek.

Igazad van, javítottam is a szövegen, kialudtnak hitt a helyes Az elmélet verifikációját én sem találom, mindenesetre már a NASA is foglalkozik vele (bár ha DM elmeletével is foglalkozik, akkor ez nem jelent semmit... ).

Nyuli, kialudt vulkán soha semmilyen körülmények közt nem lép újra mûködésbe, ami igen, az a szunnyadó vulkán. Ilyen volt a Pinatubo, mivel senki nem emlékezett kitörésére, s nem volt, aki leírja. Vagy ilyen a Yellowstone, ahol meg nagyon ritkás a kitörés.
Ráadásul ennek a német elméletnek nem nagyon van még bizonyítéka, bár van benne ráció, én azért szkeptikus vagyok egyelõre.

Igen, ki fog hatni az idõjárásra. Mivel a nappalok hosszának változását párszáz év múlva lehet majd érzékelni, akkor egy másodperccel korábban köszönt majd be a nyár. :-))))

(bocs, de vannak lentebb is adatok, miszeritn 25cm-rel mászott el a tengely, a nap hosszának megváltozása jelen technikánkkal nem mérhetõ, kb. egymilliomod másodperc.)

Ez gyakorlatilag minden nagyobb rengéskor bekövetkezik. A változások azonban csupán milliomod másodpercekben mérhetõk, azaz közvetlen hatása nem lesz, sem az éjszaka hosszára, sem az idõjárásra. Azonban német szeizmológusok az elmúlt évszázad nagy rengéseinek (Kamcsatka 1952, Chile 1960, Alaszka 1964), valamint az Indonéziában 2004-ben bekövetkezett katasztrófa tanulmányozása során arra a megállapításra jutottak, hogy a lemeztektonikai deformációk okán a már régesrégóta kialudt(nak hitt) vulkánok újra müködésbe léphetnek a rengések környezetében, legalábbis jelentõsen nagyobb eséllyel és gyakorisággal, mint a rengés nélkül.

A nyílt óceánon valóban olyan gyors, de ott észrevétlenül átsuhan egy hajó alatt mert a hullámmagassága nem több 1 méternél. Viszont a partközelben a hatalmas víztömeg lelassul, feltorlódik és megemelkedik! Ez nem csak egy hullám, hanem egy vízfal! Link Talán ezen lehet legjobban látni az egészet!

Alig kezdõdött el ez az év és máris mennyi katasztrófa van.

Értem, köszönöm!
Azért rettenet...hogy képes ennyire gyorsan haladni egy hullám?!

Noli: Köszi neked is!

Sziasztok!
A baon.hu is írja, hogy Japán egyik szigete eltolódott, és a föld forgása is megváltozott. Ezt a 2004-es földrengés idején is mondták. Rövidebb nappalok, stb. Vajon az idõjárásra is ki fog hatni?
Szörnyû, hogy micsoda energiák fel tudnak szabadulni és milyen tehetetlen az ember ilyenkor.

Ez egy szökõár normál sebessége. Nem végig megy ennyivel, hisz fokozatosan veszít az energiájából, ha gondolod, lehet számolni az egyes helyekre beérkezett huillám idejébõl és az epicentrumtól való távolságból, hogy átlag mennyivel ért oda. Ha elsz egy kis idõm, megnézem neked.

A szökõár energiájának terjedési sebessége a nyílt óceánon valóban 700-800km/óra, azaz egy utaszállító gép sebességével megegyezõ. A szárazföldön az elsodort törmelékek és egyéb okok miatt ez a sebesség természetesen már nem áll fenn, de még itt is elképesztõen gyors, futva/sprintelve sincs esély a menekülésre.

Milyen gyors volt a szökõár?!
Mert állítólag a tv-ben 800 km/h-s sebességet mondtak(én nem hallottam), ami nekem erõsen irreálisnak tûnik.
Ha már volt róla szó elnézést, de nem találom ezzel kapcsolatosan semmit a sok hozzászólás között.

News Update:
- A Fukushima 2-es erõmüben a 7 reaktorból csak egyet sikerült a földrengés során a vészleállító rendszerrel biztonságosan leállítani, 6 reaktor bizonytalan, vélhetõen kritikushoz közeli állapotban van.
- A Fukushima 1-es erõmü 3-as blokkjában japán kormányinformációk szerint a tegnapi, 1-es blokkban bekövetkezetthez hasonló robbanás várható, de állításuk szerint a reaktor nem fog sérülni.
- A Miyagi-prefektúrában, az Onagawa erõmü környezetében a normálisnál 400-szor magasabb sugárzást mértek, az erõmü azonban stabil. Szakértõk szerint a sugárzást a Fukushima erõmübõl származó radioaktív felhõ okozza. Ehhez kapcsolódóan érdekes, hogy a tegnapi egybehangzó állításokkal ellentétben a szél NEM fújta ki a felhõt az óceán fölé (ahogy azt a videókon látható füstterjedési irány alapján várni is lehetett).
- Az NHK élõ kapcsolásban mutatta ma, amint az Onagawa erõmübõl helikopterrel emelnek ki embereket, de nem volt világos, hogy mentés, vagy holttestek kiemelése volt folyamatban. A sziluettek testtartása mindenesetre nem mentésre utalt.
- A mostani rengés 8000-szer volt erõsebb, mint a Christchurch-öt romba döntõ korábbi földrengés.

Találtak egy embert 15 km-re a partoktól, kimosta a cunami a HÁZÁVAL együtt, a tetõn állt és integetett.

Japánban feloldották a cunamiriadót, több, mint 48 órával a fõ rengést követõen.

A Hawaii-t is elért cunami kb. félmillió dolláros kárt okozott 200 kishajó megrongálásával
Mexikóban 70cm volt a szökõár, nem okozott károkat.
Az USA nyugati partvidékén hét vakmerõ embert azonban elsodort, egyik kissé túl közelrõl fényképezte a közeledõ árat, a holttestét késõbb megtalálták, a másik hatot élve kimentették. 2,4m hullámot is jeleztek innen! Kaliforniában kishajókat, halászhajókat sodort el.
Nem volt jelentõs a cunami Equadorban, minimális kárt okozott. A Galapagos-szk-en sem volt probléma, bár San Cristobal szigetén a kikötõvároskát elárasztotta.
Peruban Pueblo Nuevo de Colan városában 200 métert (!!!) visszahúzódott az óceán a cunami elõtt, aztán amikor lecsapott, számos partközeli házat elsodort. Pisco városának egyik terére is becsapott az ár, 300 házat károsított.
Chilében néhány kisebb hajót sodort el az ár, minimálisak a károk. A Húsvét-sziget nem szenvedett a cunamitól, csak nagyon minimális vízsznt-emelkedés volt.

Ha valakit érdekelnek képek még:
sugárzásmérés: Link
Fukushima tartomány déli része Link

Ez erõs volt (csak egy lobbi képviselõi a gondolkodók?), az általánosítást és a gõgösséget szerintem kerüljük el.
Ahogy zöldek általánosítása is gõgösséget takarhat, úgy ez is.

Valóban szép összefoglaló volt Nolitól, ám az elõzetes keserû kísérleti tapasztalatok (különösen a nátriummal) és eszméletlenül horribilis beruházási költségek (a kísérleti negyedik generációs példány legalább 8milliárd eurót kóstál, ehhez képest Paks bõvítése 5,5milliárd eurós, azaz 1500milliárd forintos projekt, megtérülés?!!) miatt nem ennyire rózsás a kép, hiába a jelenlegi technológiai szintünkön a nélkülözhetetlensége.
Ráadásul szigorúan elkerültem az egyébként gyakran elvakult atom-ellenes lobbi érvét, az óriási veszélyességrõl.

Tudod, ha egy gyökereken élõ és a fahasábnál bonyolultabb energiaforrást nem ismerõ pápua vagy amazóniai lakos tiltakozna... Nem, a brutális mennyiségû energiát felhasználó német, francia, amerikai, stb. emberek tiltakoznak... Nekem a gyerekem a csernobilból idejutott Cs miatt halt meg, mégse vagyok atomellenes.

Boston.com képek:Link

Szép összefoglaló. Köszönjük! Én is attól tartok, hogy ez most túlságosan jó táptalaj lesz az nem gondolkodóknak.

Fejlemények:
-Mijagi tartományban a rendõrfõnök nyilatkozata szerint valószínûleg tízezer feletti lesz az áldozatok száma,bár eddig csak 379 holttestet találtak meg. :-(
-A vízhiány miatt bezáratták Fukusima tartomány összes szállodáját.
-Hetekig is eltarthat, mire mindenhol sikerül majd helyreállítani az elektromos hálózatot
- sikeres volt a 3-as reaktorban a gõz kieresztése
-a mai napon UTC szerint reggel 8-ig 17db 5-ösnél erõsebb utórengés volt, ebbõl kettõ 6-osnál is erõsebb

A Fukushima-I 3-as reaktoránál is elõfordulhat olyan jellegû hidrogén-robbanás, mint a tegnapi napon az 1-es reaktorban volt... Annyiban jobb a helyzet, hogy már kitelepítették a környéket, így lakossági szennyezõdés kizárható.

Angol ny cikk a hiánycikkekrõl az északi tartományokban: Link

MEGRÁZÓ KÉPEK A Washington POst képes beszámolója a romokról és amentési munkálatokról: Link

Egy kis ismertetõ a jövõ atomerõmûveirõl. Jelenleg a III. generációs erõmûvek a legfejlettebb, legfiatalabb erõmûvek. A IV. generációsaknál a következõ elõrelépések várhatóak majd:
- sokkal nagyobb mértékû (hatékonyabb) üzemanyagfelhasználás
- az elõbbi okán sokkal kevesebb radioaktív hulladék
- a jelenlegi legmodernebb erõmûveknél is többszörösre épített biztonságtechnika
- alacsonyabb megépítési és üzemben tartási költsége
- még kisebb esély arra, hogy az erõmûvekben atomfegyverek készítésére alkalmas anyagot állítsanak elõ

A jelenleg is kutatási fázisban lévõ erõmûtípusok:
1, VHTR - Link nagyon magas hõmérsékletû reaktor, amiben grafitszabályzás és héliumos hûtés lenne. A nagyon magas hõmérséklet arra is lehetõséget adna, hogy a reaktorral hidrogént termeljenek, s ez utóbbit hibrid jármûvek hajtásánál lehet majd használni.

2, SCWR Link szuperkritikus vízhûtéses reaktor. Ezt a könnyûvizes reaktorok és a szuperkritikus vizes fosszilis tüzelõanyagot használó erõmûvel keresztezésével tervezték. Ez esetben a szuperkritikus állapotú (igen nagy nyomású 22MPa, illetve igen magas hõmérsékletû 374°C) a vízgõz, ennek az energiahatékonysága jóval nagyobb (45%) a klasszikusnál (33%). Elsõdlegesen áramtermelésre, másodlagosan hidrogéntermelésre használható.

3, GFR Link (Gázhûtéses Gyorsreaktor), héliummal hûtött, zárt fûtõanyagkörrel, gázturbinával bíró reaktor. Az elõnyei a nagy energiahatékonyság mellett, hogy a speciálisan elõkészített fûtõanyagot "többszörösen" ki tudja használni az aktinida bomlástermékkel és a normál reaktorban használhatatlan anyagokkal (pl. tórium) is elbánva, ezzel nagyon nagy mértékben csökkenti a keletkezõ hosszú felezési idejû radioaktív hulladék mennyiségét. Nem kell hozzá moderátor, mivel gyors neutronokkal mûködik. A gázturbina meghajtása után visszamaradó hõ még bõven elég hidrogén elõállításra is, így ez az erõmûtípus is sokkal hasznosabb a jelenlegieknél. Ez tenyésztõreaktorként is használható, így más erõmûben használatos fûtõanyagot is lehet vele elõállítani.

4, LFR Link Ólomhûtéses Gyorsreaktor Ez esetben folyékony ólom, vagy ólom-bizmut keverék a hûtõközeg, egyéb tekintetben hasonló az elõzõ reaktortípushoz (gyors neutronok, zárt fûtõanyagkör, nagyon magas hõmérséklet, transzuránok elõállítása s felhasználása, áram és H termelése), mivel forrás nem lép fel, így a reaktornyomás se nõhet meg, így a robbanás veszélye gyakorlatilag 0. További elõnye, hogy viszonylag kis méretû reaktorokat is lehet e módon üzemeltetni, ilyeneket már használnak atomtengeralattjárókban.

5, SFR Link Nátriumhûtéses Gyorsreaktor, az elõzõhöz hasonlóan olvadt fém a hûtõközege. Gyakorlatilag normál légköri nyomáson mûködik, így a robbanásveszély itt is gyakorlatilag 0. A fûtõanyag ez esetben a plutónium-oxidos keverék (MOX), illetve U-Pu-Zr keverék, ez esetben is nagy hatékonysággal hasznosítható, s képes az egyéb aktinidák kezelésre is. Szintén alkalmas kis méretû és nagyon nagy reaktorhoz is.

6, MSR Link Olvadt Sós Reaktor. Fluoridsókban keverik el a fûtõanyagul szolgáló szemcséket, elsõdlegesen alkalmas a radioaktív hulladékként keletkezett anyagok feldolgozására és belõlük gázturbinával elektromos áram elõállítására, hidrogén elõállítására, s normál atomerõmûbe való fûtõanyag elõállítására. Közel légköri nyomáson mûködne, zárt reaktorkörrel bír, a kavicságyas reaktorokkal megegyezõ módon mûködne.

A fenti reaktortípusok mindegyike többszörösen biztonságosabb és hatékonyabb a jelenlegieknél. Félõ, hogy az atomellenes lobbi hatására viszont nem lesz elegendõ fejlesztésre, építésre szánt tõke, pedig igen nagy szükség lenne rájuk. :-(

Ez már régen legalább INES 5...

Gyanítom, hogy a sugárzás mérékének megadásakor ismét keverték a milli és a mikro mértékegységét...

A 9,0-esre felminõsített rengés immáron 4. helyre lépett elõ a világranglistán (basszuscitera, hogy lehet ezt kevésbé csúnyán mondani 2 óra alvás után???)

Egyik tudósító beszélt egy senior atomenergetikai szakértõvel. Õszerinte a kilépett sugárzás nem számottevõ tudományos értelemben. A fukushimai erõmûvek tervezése során 2m-es cunamival számoltak, ehhez képest 3-7 m volt. Az 1. reaktort soha többé nem lehet használni majd és az eltávolítása is igen hatalmas feladat lesz.
Az MIT atomenergiai szakértõjeBár már most is sokminden kritikus állapotban van, de ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor sem fogja a lakosságot fogja nagyobb sugárterhelés érni. A cézium és jód az üzemanyagrúd sérülésekor, olvadásakor jutott ki a környezetbe.

Már Tokio-ban is kezd hiány lenni friss élelmiszerbõl, északon pedig a benzin és az élelmiszer is egyre kevesebb. Ez lesz a következõ fázisa a krízisnek, ezt megoldani logisztikailag.

VOA (Amerika Hangja) tudósítója szerint A japán met office várakozásai szerint 70% esélye van egy 7-es erejû utórengésnek 3 napon belül, s 50% ezt követõ néhány napban.

Jelenleg úgy tûnik, hogy a 3-as reaktorban a édesvíz + bór befecskendezéssel sikerült stabilizálni a helyzetet.
elmegyek melózni, ahogy idõm engedi, majd hozom a híreket

Még mindig közel hatmillió ember van áram nélkül s kb egymillió ivóvíz nélkül a rengés óta. Kb. 300.000 embert telepítettek ki a rengés és cunami miatt veszélyes területekrõl, 170.000-et a sérült atomerõmûvek körzetébõl.
Japán északi részén a rengés-sújtotta városokban sorok kígyóznak a benzinkutaknál és az áruházaknál, amelyekben jóformán már csak hasztalan dolgok maradtak a polcokon (sör pl.)

A japán MET hivatal 9,0-ra emelte a korábban 8,9-esnek becsült rengést!!!

Részleges magolvadás lehetséges a kormányszóvivõ szeint a második problémás reaktornál (Fukushima I. 3. blokk) A sugárzás növekedését még a gõz kieresztése elõtt észlelték.

Az 1-es blokkban legalább egy fûtõanyagrúd megolvadt.

Egy szakértõ szerint, aki a Three Mile Island-i erõmûbalesetnél is jelen volt, nem szabadna plutónium-oxidos fûtõanyagkeveréke használni erõmûvekben, mivel probléma esetén sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az U-nál.

Washington Post ábrasorozat a fukushimai reaktohûtésrõl és a sérülést követõ helyzetrõl, valamitn pár izgalmas térkép, többek közt a rengésveszélyes helyeken lévõ atomerõmûvekrõl (lapozz benne): Link

A nagy rengés óta több, mint 250 5-ös vagy annál erõsebb utórengés volt, 50 pedig 6-osnál volt erõsebb.

Gyors hírek
Washington POst via Reuters: a Fukushima I.(Daiichi) erõmû 3-as reaktoránál is kritikus a helyzet, szintén a vészhûtés állt le. Itt is készülnek a feszültség levezetése céljából a gõz kieresztésére. Link

Stratfor via Daily Nikkei: a japánok elismerték a magolvadás tényét: Link A hír ellentmond a korábbiaknak, ez most a NISA (Japán Atomenergia-biztonsági Ügynökség) kijelentése.

A CNN szerint ellentmondésosak a hírek a magolvadás kapcsán. Elkezdték viszont osztani már a jódtablettákat.

Az AP cikke a lehetséges forgatókönyvrõl (angolul), ahogy az események történtek a robbanáskor, érdekes részletadalékokkal: Link

A kitelepítettek nem bíznak a kormány hivatalos információiban (Steve Herman, egy kiküldött tudósító kereste meg õket s beszélt velük)

Az Nemz. Atomenergia Ügynökség szerint kb. 140.000 fõt telepítenek ki a két Fukushima erõmû körzetébõl, eddig még nem fejezõdött be a kitelepítés; egy tudósító szerint ha nem volna nagy a veszélyhelyzet, akkor egy hatalmas természeti katasztrófa kellõs közepén senki nem akarna ennyi embert kitelepíteni.

A TEPCO friss sajtóközleménye Link szerint a rengés óta a következõ emberi sérülések történtek náluk, mind kürházi kezelés alatt:
- 2 fõ sérült a rengéskor
- 1 fõ összeesett a szívéhez kapva (infarktus??)
- 1 fõt eszméletlenül találtak
- 1 alkalmazott kapott 100mSv sugárzást még a reaktort befoglaló épületben
- 4 sérültet a robbanás után szállítottak kórházba
- 2 alkalmazott hollétérõl nem tudnak (eltûntek)
A méréseik a normálisnál magasabb sugárzást jeleznek az erõmûvön kívül, folyamatosan mérnek (adat nincs)

A Kyodo News szerint a 3. reaktorba édesvizet juttatnak be hûtésre, innen is ki kell ereszteni a gõzt (enyhén radioaktív). Ez a hatodik reaktor, ahol problémák vannak a hûtéssel a földrengés óta. Az 1. reaktornál a tengevíz + bórsav befecskendezése óta nem változott jelentõsen a sugárzás mértéke. Szintén õk írják, hogy 3 fõt az erõmûbõl vittek el, nekik sugárszennyezettek a ruháik ; 15 fõ hasonló cipõen járt a közeli kórház kiürítésekor, valamint egy kisbuszban utazó evakuált 9 fõ szintén.

Japan NTV: Valószínûleg több, mint 150 fõt ért sugárzás az 1. reaktor robbanása kapcsán. Kép, gyerekeket vizsgálnak sugárzásmérõvel: Link

A kormányszóvivõ tájékoztatója szeint továbbra is szivárog radioaktív anyag az 1. és 3. reaktorból. Az 1-esnél meghaladja a meghatározott 500mSv/h mértéket a sugárzás, friss kormányjelentés szerint 1200mSv

A 3-as reaktorban 2010. szeptembere óta plutónium-oxidos fûtõanyagot használnak, ami egy katasztrófa esetén sokkal nagyobb problémát jelent, mint az urániumos fûtõanyagot használó reaktornál lenne.

Volt róla szó, de még jóval a robbanás elõtt, darukezelõ volt és a daruban sérült meg, még az események elején, sajnos nem tudok most visszakeresni.

Ezalapján talán igen: Link Link . Sõt, rövidtávon inkább javulhat is e körülmény: Link Link
Snowhunter: Köszi! Nekem is az jutott eszembe, hogy "hogyhogy nem Tokyóban volt?"… Azt hiszem, érthetõek ezek a várakozások.

A szélirány hogy alakul? Kedvezõen remélem.

A végén a V INES 5 akart lenni.

- - - - -

P kapitány: Ránk semmiképp.
Ne találgassunk még, a legrosszabb forgatókönyvnek is több fokozata van.

Említés szintjén volt már szó errõl,de konkrétan ha bekövetkezne a legrosszabb globálisan ez mit okozhatna,jelenthetne ránk közvetlen veszélyt?